Alapvető élelmiszerünk : a kenyér


„ mindennapi kenyerünket…”



Már a legősibb kultúrák felfedezték ezt az egyszerű, és mégis oly fontos
ételt. Kutathatunk szerte a világon, kontinenseket és korokat átszelve, a kisázsiai Mezopotámiától a dél-amerikai Azték birodalomig, a távol-keleti Kína
zárt világától a nyitott Hellaszig. Az emberiség emlékei szerint mindenütt
jelen volt és mindenhol nagy megbecsülést kapott. A múlt embere naponta
evett kenyeret, amely tartalmazta az egészséges élethez szükséges
legfontosabb tápanyagokat.
A világ, és benne a mi életünk mára megváltozott. A kenyér mégis, azóta is
szerves része maradt táplálkozásunknak és mindennapjainknak.

Megesszük-e a kenyerünk javát?

Az ipari forradalom előtt ismeretlen volt a fehér kenyér. A gabonát a kenyérsütés előtt
nem sokkal őrölték meg, hiszen a lisztre veszélyt jelentett a lisztmoly, és más rovarok lárvái is. A
frissen megőrölt gabonából házanként sütöttek friss kenyeret, a család örömére.

A tömegtermelés elterjedése és a kialakuló malomipar gazdasági érdekei miatt azonban
igény mutatkozott egy újfajta liszt megjelenésére. Olyan lisztre volt szükség, amely hosszú ideig
tárolható, így felhalmozható, és messzire elszállítható. Erre az igényre volt válasz a fehér liszt.


A gabonaszem három részből áll:

Ez a három rész a magbél,a csíra


A csíra és a korpa tartalmazza
és a korpa.A magbél fehérjét és

a legértékesebb összetevőket. A búza
keményítőt tartalmaz, és a teljes

esetében például:
gabonaszem mintegy négyötödét teszi


B1, B2, B5, B6 vitaminok, B11 vitamin

ki.

(folsav), E vitamin, K vitamin,
kalcium, foszfor, kén, kálium, nátrium,
vas, cink, mangán, réz, szilícium,
magnézium

Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a keringés, az emésztés, az idegrendszer, az immunrendszer, a csontozat, a
bőr egészséges működéséhez.

A korpa emellett nagyrészt emészthetetlen cellulózból áll, ami az emberi szervezet egészséges működéséhez
elengedhetetlen rostot jelenti. A rost azért szükséges számunkra, mert emésztés során a táplálék zavartalan
továbbhaladását biztosítja, és a mérgek és rákkeltő anyagok vele együtt hagyják el testünket.


A fejlődő malomipar hamar felismerte, hogy ha a liszt őrlésekor kihagyják a csírát,
akkor a liszt tovább eláll. (Ugyanis a bogarak a legértékesebb részhez igyekeznek hozzájutni.)
És mivel a finomra őrölt fehérlisztet kívánatosabbnak és fogyaszthatóbbnak látták, mint a
sötétebb, szemcsésebb barnát, ezért egyúttal a korpát is mellőzni kezdték. Ma ezeket a
méltatlanul mellőzött alkotórészeket jórészt haszonállatok etetésére használjuk. Pedig nagy
szükségünk van rájuk.

Tudnunk kell, hogy a kenyérgyártást ugyanúgy piaci szempontok irányítják, mint a
gazdaság bármely más területét. Fontos szempont az olcsó alapanyag, ami a termék súlyátkellőképpen növeli. Így lehetséges, hogy általánossá vált a rendkívül egészségtelen ipari
zsír használata bármely pékáru előállításához. Vegyi anyagokat is gyakran használnak a
kívánt cél elérése érdekében. A kenyér kellő fehérségét a propilén-glycol, azaz a fagyálló
biztosítja. A kelesztés elősegítéséhez pedig gipszet (kalcium-szulfátot), adnak a tésztához.


Őseink kenyerének a legértékesebb része volt az, amit ma kihagyunk belőle. A rosttartalom, a vitaminok, az ásványi
anyagok olyan segítséget jelentenek szervezetünknek, amivel képes ellenállni a „civilizációs betegségek”-ként emlegetett bajaink
jelentős részének. A szív-és érrendszeri betegségek, a rákbetegségek, az idegrendszer betegségei jelentősen visszaszorulnának,
ha visszatérnénk testünk ésszerű táplálásához. Sőt, ez a legtöbb esetben a gyógyulást is elősegítené.

„Miért adtok pénzt azért, a mi nem kenyér, és gyűjtött kincseteket azért, a mi megnem elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek…” (Ésaiás)

Ma az egészségvédelem újra kezdi felfedezni a teljes értékű ételek jelentőségét. A teljes kiőrlésű – csírát és korpát is
tartalmazó – lisztből sütött kenyér Magyarországon is újra elérhetővé válik.

Tipp:
A legbiztosabb módszer, ha egy megbízható gazdától, vagy kereskedőtől szerezzük be a gabonát. Ezt
megőröltethetjük, vagy magunk is megőrölhetjük. (Ma már kapható háztartásokra méretezett tetszetős
kézimalom, és őrlőgép.)
Költségesebb és kockázatosabb megoldás, ha a teljes őrlésű lisztet megvásároljuk a boltban. Ha már
gyakorlatot szereztünk a sütésben, akkor a különféle teljes őrlésű liszteket keverhetjük is, és olajos
magvakkal, krumplival, fűszerekkel is kísérletezhetünk. Ezáltal még értékesebb, egészségesebb és
finomabb lesz a kenyerünk.


Ha nem akarunk bajlódni a tészta elkészítésével, beszerezhetünk kenyérsütő gépet is. Ezek akészülékek kevernek, dagasztanak, kelesztenek, sütnek, mintegy 3 óra alatt. Áruk 8.000 forintnál
kezdődik.

(edenetterem.hu)