Hirdetés

Hirdetés

Utolsó kommentek

  • Franci1969: üdv, rendszeresen sütök kenyeret, de a burgonyáshoz bl80-at. átlagos boltokban, szupermarketekben... (2012.02.28. 08:22) Burgonyás Cipó
  • llaci56: @milakfeco: Na igen... Igazad van. (2011.10.20. 14:34) Fehér kenyér vs barna kenyér
  • Biopék: @gaveronika: Nehezen tudok erre válaszolni, mivel én még géppel nem sütöttem. Ha rászánod az időt,... (2011.04.23. 19:52) A siker titka: a sikér
  • gaveronika: Kedves biopék! Mitől van az, hogy a gépben sütött kenyerem nagyon morzsálódik? gaveronika (2011.03.10. 14:15) A siker titka: a sikér
  • cirokamiroka: Kedves biópék, két kéredésem lenne: 1. nem kevés a fent leírt kelesztés ideje? 2. Leírnád a teljes... (2011.01.26. 12:36) Varázslatos biokenyér
  • Utolsó 20

Linkblog

Tökmagos kenyér

2007.10.09. 08:44 kenyersutesotthon

Tökmagos kenyér
Hozzávalók 1 darabhoz:
  • 4 dkg friss élesztő
  • 350 ml langyos víz
  • 1 kg teljes kiőrlésű liszt
  • 2 dkg só
  • 350 ml langyos tej
  • 20 dkg tisztított tökmag

  • Előkészítés: Az élesztőt nagy tálba morzsoljuk, ráöntjük a vizet, és hagyjuk felolvadni. Hozzákeverjük a lisztet, a sót, a tejet és a tökmagot (1 evőkanállal félreteszünk a szóráshoz). A kézi robotgép dagasztó spiráljával alaposan összekeverjük. Letakarjuk, és meleg helyen 40 percig kelni hagyjuk.

    Elkészítés: A tésztát még egyszer átkeverjük, ketté vagy három felé osztjuk, és hosszúkás kenyereket formázunk. A tepsit kibéleljük sütőpapírral, rátesszük a tésztát, letakarjuk, és még 40 percig kelni hagyjuk. A sütőt 220 fokra (gázsütő 4. fokozat) előmelegítjük. A tésztára szórjuk a félretett magokat, és a sütőben kb. 40 perc alatt megsütjük.

    Munka: kb. 20 perc
    Fogyasztható: kb. 2 óra 30 perc múlva

    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyérreceptek tökmagos kenyér

    Kenyér vagy pizzatészta

    2007.10.09. 08:42 kenyersutesotthon

    Kenyér- vagy pizzatészta (alaprecept)
    Hozzávalók:
  • 3 dkg élesztő
  • 5 dl langyos víz
  • 50 dkg grízliszt
  • 50 dkg sütésálló liszt vagy sima liszt
  • 3 dkg só
  • 3 dkg méz vagy cukor

  • Elkészítés: A lisztet és a sót elkeverjük, köralakban elhelyezzük, közepébe egy mélyedést készítünk, ebbe öntjük a felfutatott élesztőt, majd a vizet, és egy villával körkörös mozdulatokkal a lisztet belekeverjük az élesztős vízbe. Jól átdolgozzuk, és kb. 40 percig kelni hagyjuk meleg, kissé nyirkos helyen. Ezután pizzaalapnak vagy kenyérnek tetszés szerint formázzuk, megsütjük.

    Szólj hozzá!

    Címkék: pizzarecept

    Hagymás kenyér

    2007.10.08. 18:54 kenyersutesotthon

    Hozzávalók:

    1 tk száraz élesztő 360 g búzaliszt 240 g rozsliszt 2 tk só 1 tk cukor 50 g pirított hagyma 200 ml iró 180 ml víz A hagymát a hangjelzéskor adjuk a tésztához. Program: fehérkenyér, barnítási fokozat: médium.

    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyérreceptek hagymás kenyér

    Baguette

    2007.10.08. 18:52 kenyersutesotthon

    Francia kenyér (Baguette)


    1 1/2 kiskanál szárazélesztõ (3 g) vagy 1 /4 csomag friss élesztõ (kb. 1 dkg), 26 dkg finomliszt, 14 dkg búzadara, 2 dl forró víz, 1 kiskanál cukor, 1/2 mokkáskanál só, 2 dl langyos víz, egy csipet aszkorbinsav. A búzadarát a két dl vízzel leforrázzuk, és hagyjuk kihûlni (esetleg egy tányéron szétterítjük, hogy hamarabb hûljön). A dagasztóedénybe a szokásos módon elõször az élesztõt, majd a lisztet, a sót, a cukrot, a kihûlt darát tesszük, végül beleontjuk a 2 dl langyos vizet. A kenyérsütõ gépet a FRENCH BREAD programra állítjuk, és elindítjuk. Ha hagyományos formában szeretnénk megsütni, akkor MANUAL üzemûre állítjuk a gépet, és a kész tésztát lisztezett deszkára borítjuk. Hosszú hengert formálunk belõle, zsírozott tepsiben még egyszer kelni hagyjuk (kb. negyed óráig) Sütõbe tétel elõtt a tetejét tejjel megkenjük, majd 240 °C-on 15 percig, 200 °C-on további 30 percig sütjük.

    2 komment

    Címkék: kenyérreceptek baguette

    Kenyér lisztérzékenyeknek

    2007.10.08. 08:44 kenyersutesotthon

    Hozzávalók:

    7 g szárazélesztõ vagy 2, 5 dkg friss élesztõ, 25 dkg gluténmentes kenyérliszt, 5 dkg burgonyapehely, 1 tojás, 2 evõkanál tejpor, 1 evõkanál olaj, 1 kiskanál cukor, 1 kiskanál só, 4 dl langyos víz. A kenyérsütõ gép kis edényébe töltjük a hozzávalókat. WHITE BREAD programon megsütjük úgy, hogy az oldalsó szabályozó DARK (sötét) álláson legyen. A megsült kenyeret vegyük ki a gépbõl, különben nyúlóssá válik.


    A lisztérzékenységről egy korábbi cikkemben olvashatsz.

    Szólj hozzá! · 1 trackback

    Címkék: kenyérreceptek lisztérzékenység gluténmentes liszt

    Káposztás kenyér

    2007.10.08. 08:42 kenyersutesotthon

    Hozzávalók:
    1 kg finomliszt, 5 dkg élesztõ, 2 evõkanál étolaj, 5-6 dl víz, 30 dkg pirított káposzta, 2 dkg só. A lisztet kissé felmelegítjük. A közepén mélyedést képezünk, belemorzsoljuk az élesztõt, langyos vízzel elkeverjük. Adunk hozzá kevés lisztet, letakarjuk, és meleg helyen 30-40 percig kelni hagyjuk. Ez után hozzáadjuk a szép sárgára pirított káposztát, a sót és annyi vizet, hogy közepes keménységû tésztát kapjunk. Addig dagasztjuk, amíg az edény falától elválik, majd meghintjük liszttel, letakarjuk, és meleg helyen 60 percig kelesztjük. Ez után lisztezett gyúródeszkára borítjuk, lazán átgyúrjuk. Ízlés szerint formázzuk. Kizsírozott tepsibe tesszük és 30-40 percig ismét kelesztjük. A tészta felületét késsel megvágjuk, beolajozzuk, elõmelegített sütõben, közepes melegen 50-60 percig sütjük

    1 komment

    Címkék: kenyérreceptek káposztás kenyér

    A kenyér jelentősége

    2007.10.08. 08:18 kenyersutesotthon

    A gabonafélék ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb elemei közé tartoznak, azt is mondhatnánk, hogy a kenyérfogyasztás szinte egyidős az emberiséggel. Nem véletlen, hogy számos ókori népnél mítoszok és babonák sora kötődik ehhez a táplálékhoz. A primitív népek földöntúli erőknek tulajdonították, hogy a kezdetleges kemencékben elhelyezett kása szilárd állagú kenyérré változik. A kenyérsütésre szolgáló helyiséget ezért az istenek lakhelyének tekintették.

    A kenyér emellett szerepet játszott a primitív népek temetkezési szokásaiban is, hiszen sok esetben az elhunyt sírjába kenyértésztából gyúrt tárgyakat, állatokat tettek, hogy a túlvilágon semmiben se szenvedjenek hiányt.

    Az emberek már a kelesztés felfedezése előtt is különféle módon fogyasztották a gabonaféléket: az őskorban a gabonamagvakat tüzes kőlapon megpirították, vagy összezúzták és a gabonatörethez vizet adva kásaként fogyasztották, majd feltalálták a hamuban sült kenyeret.

    Egyiptomban fedezték fel, hogy a tésztában egy idő után gáz képződik, ettől megkel, lyukacsos, laza állagú lesz. Innen eredeztethető tehát a kenyér mai formája. Ebben az időszakban a kenyérsütés a férfiak feladata volt, mert úgy tartották, hogy férfierő kell hozzá. A férfi pékek így magas társadalmi elismertségnek örvendtek.

    A kenyérkészítés technológiája a Földközi-tenger keleti partvidékéről jutott el a rómaiakhoz, s általuk terjedt el az egész világon. Már a rómaiak megkülönböztették a kenyér két fajtáját, a fehéret és a barnát. A fehér kenyér hamarosan státuszszimbólummá is vált, mivel a kényesebb, több odafigyelést igénylő búzából készült, s így a gazdagok eledelévé vált. Ezzel szemben a népnek be kellett érnie a rozsból, árpából, tönkölyből, zabból vagy egyéb más gabonából készült barnább, ugyanakkor sokkal egészségesebb kenyérrel.

    Magyarországon a kenyér mind a mai napig a táplálkozásnak nagyon fontos részét képezi. A paraszti kultúrában a kenyérkészítés az asszony dolga volt, holott főként a dagasztás fázisa valóban férfierőt igénylő munka. Ennek ellenére a fiatal lányok már nagyon korán (6-7 évesen) kivették részüket a kenyérdagasztásból. A gazdasszonyok általában 1-2 hetente sütöttek kenyeret 5-8 kg lisztből. A kenyérsütés eszközeit és edényeit csakis erre a célra használták. Készült kenyér búzából, árpából, rozsból, tönkölyből s más egyéb gabonafélékből, mindig a természetföldrajzi körülmények határozták meg az alapanyagot.

    A hengerszékes malom feltalálásával - amit Magyarországon forradalmasítottak a XIX. században - nagy sikértartalmú fehér kenyér előállítása vált lehetővé. Tökéletesítették a gabona feldolgozását, így még mindig teljes értékű lisztet nyertek az őrlés során. Ekkor terjedt el széles körben a savanyú kovász használata, amely a kenyeret ízessé, jól és könnyen szeletelhetővé és nem utolsó sorban tartóssá tette.

    A XX. században azonban a gabona biológiai értéke lecsökkent (ehhez nagymértékben hozzájárult a különböző vegyszerekkel való kezelés is): kisebb lett a gabona sikértartalma, kevesebb nyomelemet tartalmazott, enzimjei kevésbé működtek. Ez tette szükségessé azoknak az adalékanyagoknak az alkalmazását, amelyek a mai kenyerekben megtalálhatóak.

    Egyes népeknél mindmáig készülnek az ősidőkre nagyon emlékeztető lepénykenyerek, gondoljunk csak a zsidók pászkájára, az amerikai indiánok kukoricalepényére vagy az indiai csapátira, purira, amelyek lisztből és vízből készülnek. Ezeket a lepényeket általában szószokhoz fogyasztják, de az indiai étkezési szokásokban fontos szerepet játszanak a különféle fűszeres zöldségekkel töltött lepények is. Tibetben ugyancsak a kovász nélküli kenyereket részesítik előnyben, emellett itt minden ünnepi alkalomnak megvan a maga kenyérfélesége. Az arabok lapos kenyere, a pita ugyancsak a lepénykenyerek közé sorolható. Ezeknek a kenyereknek a szószok mellett fontos kiegészítői a tejtermékek: tej, aludttej, joghurt, kefir. Nemhiába tartják azt az emberek, hogy a gabona- és tejfélék tökéletesen kiegészítik egymást a táplálkozásban.

    A kenyér másik fajtája az élesztővel vagy kovásszal készített kenyér. A kovász természetes kelesztőanyag, lisztből, burgonyából, joghurtból vagy íróból is készülhet. A kenyér készítésénél mindig szükség van indító kovászra, amit a sütés előtt pihentetni kell. Érdekessége, hogy mindig "visszapótolható": a megmaradt kovászhoz csak újabb mennyiségű vizet és lisztet (vagy más olyan anyagot, amiből a kovász készült) kell adnunk.

    Az egyszerű kelesztett kenyér lisztből, vízből és élesztőből készül. Ehhez adják hozzá a különböző adalékanyagokat: állományjavítók, sikérváz-erősítők, térfogatnövelők, habosító és puffasztó anyagok. Mindezek az adalékok hozzájárulnak az egységesebb termék előállításához, szebbé, finomabbá teszik a kenyeret.

    Felmerülhet azonban bennünk a kérdés: miért van szükség adalékanyagokra, amikor a korábbi idők kenyere ezek nélkül is ízletes, tápláló és egészséges volt? A gabona három részből áll: csíra, fehér liszttest és héj. A gabonamag tökéletes tápegész, minden fontos anyag megtalálható benne: fehérje, szénhidrát, vitaminok, ásványi anyagok, olajok, enzimek. A feldolgozás során keletkezett finomliszt azonban szinte teljesen a liszttestből származik, ami csak fehérjéket és szénhidrátot tartalmaz. A többi fontos anyag a héj alatt (cellulóz, élelmi rost, vitaminok), illetve a csírában (cukor, zsír, ásványi anyag) található, és a finomítás során elveszik.

    A teljes kiőrlésű lisztből (mely tartalmazza a héj és a csíra fontos anyagait is) készült kenyér élelmi rostokban gazdag, amelyek elősegítik az emésztést, csökkenthetik a zsír koleszterinszintjét. Található benne B1-vitamin, amely a szénhidrátok anyagcseréjében tölt be fontos szerepet. A pantoténsav hozzájárul a zsírsavak és szénhidrátok lebontásához, az idegrendszer egészséges működéséhez. A teljes kiőrlésű lisztben az ásványi anyagok közül megtalálható a magnézium, amelyre a jól működő fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréhez van szükség, s amely az ideg- és izomműködést is szabályozza. A réz, a mangán, a króm és a szelén pedig olyan fontos nyomelemek, amelyeknek szintén kiemelkedő szerepük van az emberi szervezet működésében.

    Az igazán jó kenyér megfelelő íz- és aromaanyagainak eléréséhez megfelelő hosszúságú technológiai időre van szükség. A jó ízhez emellett hozzájárul a héjon található pörzsanyag is. Nem a nagy térfogat az egyetlen minőségi tényező, amire oda kell figyelnünk a kenyér vásárlásakor, sőt, a teljes kiőrlésű lisztből készült, rostanyagokban gazdag termékek kisebbek, tömörebbek.

    A fentebb leírtak mind azt bizonyítják, hogy mindennapi kenyerünk valóban az egyik legfontosabb táplálékunk, nemhiába nevezik máig is egyes területeken a gabonát életnek. A kenyér táplálkozásban betöltött fontos szerepére utal emellett az a számos szólás is, amelyet nap mint nap használunk: kenyérre lehet kenni, megette kenyere javát, kenyeres pajtás, kenyéradó gazda. S a keresztény-zsidó kultúrkörben arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Krisztus által a kenyér nem csak testi, hanem egyben lelki táplálékunkká is vált.

    Bármennyire változnak is tehát táplálkozási szokásaink, a kenyér fontos szerepéről nem szabad megfeledkeznünk. Hiszen ez a táplálék a legfontosabb szénhidrát forrásunk, emellett olcsó, könnyen hozzáférhető és ízletes is. Lényeges azonban, hogy milyen kenyeret fogyasztunk, ezért a vásárláskor érdemes odafigyelni a megfelelő kenyér kiválasztására.
    (gourmandnet)

    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyér kenyértörténet kenyérfogyasztás

    Fűszeres-hagymás kenyér

    2007.10.07. 16:25 kenyersutesotthon

    3 g szárazélesztõ vagy 1 dkg friss élesztõ, 30 dkg finomliszt, 10 dkg rozsliszt, 1 kiskanál só, 1 mokkáskanál cukor, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 mokkáskanál curry, 4 dkg zsír, 2,2 dl víz. Elõször az élesztõt tesszük a dagasztóedénybe, majd a liszttel összekevert apróra vágott hagymát, utána a sót, a cukrot, a mokkáskanál curryt, végül a zsírt és a vizet. A FRENCH BREAD menüt beállítva elindíthatjuk a programot.

    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyérsütés kenyérrecept fűszeres hagymás kenyér

    Currys-hagymás kenyér

    2007.10.07. 16:23 kenyersutesotthon

    Hozzávalók:

    250 ml tej, 5 dkg margarin, 1 teáskanál cukor, 2 teáskanál só, 2-3 teáskanál curry, 1 teáskanál pirospaprika, 1/2 teáskanál bors, 20 dkg apróra vágott hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 25 dkg sima liszt, 25 dkg teljes kiőrlésű liszt, 1 tasak élesztő.


     



    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyérsütés kenyérreceptek currys hegymás kenyér

    Búzacsírás kenyér

    2007.10.07. 16:22 kenyersutesotthon

    7 g szárazélesztõ, 20 dkg rétesliszt, 20 dkg fehér rozsliszt, 2 púpozott evõkanál búzacsira, 2 evõkanál olaj, 1 kiskanál cukor, 1 kiskanál só, 2,5 dl langyos víz. A hozzávalókat a felsorolás sorrendjében a kis sütõedénybe töltjük, és a tésztát francia kenyér (FRENCH BREAD) programon megsütjük.

    Szólj hozzá!

    Címkék: búzacsíra búzacsírás kenyér

    Burgonyás-kukoricás kenyér

    2007.10.07. 16:21 kenyersutesotthon

    Hozzávalók:

    2 dl tej 0,75dl víz 25 dkg rétesliszt 10 dkg finomliszt 15 dkg kukoricaliszt 20 dkg burgonya (melegen összetörve, majd kihűtve!) 2 ek étolaj 1 kk ecet 1 ek cukor 1 ek só kevés őrölt kömény és őrölt szerecsendió 1 kk sütőpor ¼ élesztő Minden hozzávalót tegyünk a gépbe!

    Szólj hozzá!

    Címkék: burgonyás kenyér kenyérrecept

    Burgonyapelyhes francia kenyér

    2007.10.07. 16:19 kenyersutesotthon

    1 1/2 kiskanál (3 g) szárazélesztõ, 30 dkg rétesliszt, 7 dkg (1 pohár) burgonyapehely, 1 kiskanál só, I kiskanál cukor, 3 dkg vaj, 3 dl langyos víz, egy csipet aszkorbinsav. A hozzávalókat a felsorolás sorrendjében a gép kis sütõedénybe töltjük. A kenyérsütõt francia kenyér (FRENCH BREAD) programra állítjuk be.

    Szólj hozzá!

    A kenyér kultúrtörténete II.

    2007.10.07. 12:56 kenyersutesotthon

    A kenyér történetének számos érdekességét jegyezték fel, vagy van rá bizonyíték, fennmaradt emlék.
    Hippokratész dietetikájában már 2000 évvel ezelőtt ír az élesztős kenyérről és „választékként” 17 féle kenyeret sorol fel.
    Ugyanakkor a keleti országokban még mindig a rizs, a lepénykenyér, és egyéb kovásztalan kenyér szolgál főtáplálékul. A kenyérfélék hiánya nagy éhséget és sok ember pusztulását okozta az ókori társadalomban. Ugyanakkor óriási népboldogító hatást ért el az, aki kenyeret adott a népnek. Legjobb példa erre az Újszövetségben, ahol is Jézus egyik legnagyobb tetteként a kenyérszaporítást tartották, és ezzel igazolta a tömeg csodatevő isteni voltát. De az ókori görög és római politikusok is gyakran használták fel választási kortes eszközül a kenyérosztást, vagy a kenyérrel kapcsolatos ígéret agitatív lehetőségét, s a hatás mindig pozitív volt.
    Iránban és általában az Egyenlítő körüli népeknél, az állandó meleg miatt is a kelesztett kenyérfélék lassan, vagy egyáltalán nem terjedtek el. A különféle vallási tanítások is első sorban a kovásztalan kenyeret rendelik fogyasztásra. De még napjainkban is a közel-keleti népek kenyértípusa a lepénykenyér.
    Las Cortes jezsuita rendi szerzetes 1626-ban leírja – Kínában járva, - hogy a parasztok körében még nem volt ismert a kenyérkészítés európai módja. De az erjesztéssel készült kenyérsütést sokáig nem fogadta el mindenki egyértelműen. Erre vall, hogy 1668-ban a francia orvosi kar egyöntetűen elítéli és károsnak tartja az élesztő használatát. Persze, amit tiltanak, az rendszerint jobban terjed. Ekkor válik tömegessé a zsemlyekészítés ami elképzelhetetlen élesztő használata nélkül.
    A kenyér története összefügg a legfontosabb eszköz: az őrlés fejlődésével, vagyis a malmokkal. A fejlődés állomásai a következők voltak: 
          • Őrlő kő
          • Őrlőtál
          • Mozsár
          • Kézi malom
          • Száraz malom /emberi vagy állati erővel hajtva/
          • Taposómalom
          • Vízi malom
          • Hajómalom
          • Szélmalom/Perzsiából/
          • Hengermalom
          • Műmalom.
    A latin népeknél, így a rómaiaknál döntő táplálkozási, sőt fontos ellátási kérdés és „politikai tényező” volt a kenyér.
    A rómaiak a kenyeret eleinte rostélyon sütötték meg, a tésztát parázzsal takarták le. Már „fejlettebb technikának” számított a sütőharang, mint a kemence ősének alkalmazási módja. Ez az agyagból készült nagyméretű harang alakú cserépedény volt, ami alatt tüzet rakva felhevítették. A leégett tűz helyén levő hamura rakták a kenyértésztát, s ráborították a cserépharangot, ami alatt hőhatásra megsült a kenyér.
    A rómaiak nagy fogyasztói voltak a kenyérnek. A rabszolgatartó társadalomban, de a császárkor vége felé is döntő politikai – hangulati tényezőként szerepel a kenyér. A „penem et circenses” (Kenyeret és cirkuszt!”) követelés és annak kielégítése, vagy megtagadása császárokat, konzulokat buktatott meg, vagy „emelt bíborba”.
    A római hadseregben alakulatonként, mintegy hadtáp eszköz rendszeresítve volt a kézi malom, hogy bárhol zsákmányolt gabonából őrölni tudjanak, és abból kenyeret készíthessen magának a katona. Számtalan ilyen maradvány van ebből hazánkban az egykori Pannónia tartományból.
    A Római Birodalom fénykorában a meghódított területekről elsősorban a kenyér-alapanyagul szolgáló gabonát szállították el hadizsákmányul Rómába, vagy a birodalom többi részébe. De a későbbi  meghódított tartományokat is elsősorban gabona és olaj szállítására kötelezték és ebből szervezték meg, korszerűen a nagy birodalom határán őrködő és harcoló légiók ellátását. Az első kenyértészta-keverő gépeket és szerkezeteket is a rómaiak használták, amikor is fából készült lapátos szerkezettel dagasztottak, kézi művelet helyett. Ugyanis a népünnepélyek, győzelmi bevonulások, császári diadalünnepek alkalmával nagy tömegű kenyér kiosztására került sor a plebs részére, s ehhez kevés volt a kézi dagasztási mód.
    A dagasztógépek mai őseit majd csak a 18. század végén, a 19. század elején készítik el Európában.
    A fejlett ókori római társadalomban az élelmiszeripar közül első helyen a sütőipart tartották. Már az időszámítás előtti 174-ből van bizonyítható nyom az első városi pékségről Rómában. Persze a római társadalomban is eleinte a ház asszonya, majd később a rabszolgák sütötték a kenyeret. A pék – latinul pistor – egyben a molnár szakmát is művelte, és így működtette a kézi malmot, vagy az egyéb őrlő szerkezetet.
    A rómaiak sok kenyeret ettek. Bizonyított adat van arra, hogy időszámítás után a III. században már kétszáz, a IV. században 254 pékség dolgozott a városban. A pistorok tevékenységét a Szenátus megbízásából az aedilisek ellenőrizték, de – ma úgy mondanánk – a széles néprétegnek tagjai is sokat bírálták őket.
    A bölcs római vezetők ügyesebb „ellátás politikát” folytattak, mert rossz termés esetén, vagy háborús helyzetben nem a kenyér árát emelték, mert az lázadást eredményezhetett volna, hanem az egyedi súlyát csökkentették, de a napi kenyerét mindenki megkapta. Ugyanakkor a köz-kenyér súlyának növelésére irányuló, meghirdetett politikával komoly közjogi karriert lehetett elérni, választáson győzni.
    Időszámításunk után az I. század végén, a II. század elején Trajanus császár Rómában már vásárcsarnokot építtetett. Nem is csarnok volt ez, hanem inkább a mai szupermarketek ókori őse, előde, ahol is minden helyiséget más-más kereskedőnek adtak ki bérletbe. De épületen belül az azonos szakmák boltjai – ma úgy mondanánk – szakosítottan helyezkedtek el. Rómában minden főútvonali földszinti helyiséget az utca felől boltok foglalták el, és élénk kereskedelmi élet folyt itt. Ezt bizonyítja a pompeji lávával betemetett állapot is feltárás után.
    Rómában a Fórumon és az előkelő Via Sacrán a boltívek alatti boltok mellett árusító bódék sora volt elhelyezve, s ezek között leggyakoribb a kenyér árusítás helye volt található, ahol is olyan számú termékválaszték volt, hogy még ma is irigylésre méltó.
    Egyes tudósok szerint országunk dunántúli területének római kori elnevezése is a kenyérrel kapcsolatos, mivel Pannónia egyik jelentése: kenyér bősége.

    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyér kenyértörténet

    A kenyér kultúrtörténete I. rész

    2007.10.07. 09:27 kenyersutesotthon

    Az ősember még fejlődésének gyűjtögető-korszakában véletlenül rájött, hogy az elhullajtott, vagy vizessé vált különféle magvak maguktól kicsíráznak, megnőttek, és termést hoztak, megsokszorozva eredeti mennyiségüket. Ezzel ősünk lényegében felfedezte a magvetés ősi formáját és technikáját.
    Az ősi kenyér első megjelenési formája egy-egy marék egészben, vagy megtört állapotban lévő és vízzel összekevert kásaféle volt.
    De még ezt meg kellett, hogy előzze a szemek feltörésének, az őrlésnek, darálásnak a megismerése. Első szakaszában ősünk lapos köveken, másik kővel megtörte a magokat és az így nyert kását vegyítette vízzel, vagy egyéb folyadékkal. Az őrlés technikája tovább fejlődött, és mélyített, kerek, peremes kövekben körbeforgatással törték össze a magszemeket: ez volt a kézi malom. Későbbiekben nagyobb köveket alkalmazva már állati erővel mozgatták és őrölték a terményt. De közben más népek a mozsárral való törés módját is alkalmazták és még ma is használják.
    E művelettel lényegében létrehozták a kását, majd vízzel elegyítve a pépet is. Az emberi fejlődésnek valószínű a csiszolt kőkorszakában – elképzelés szerint – a pép-tésztát tűzre ejthették, vagy a felhevített kőre került véletlenül, és akkor rájöttek, hogy így jobb ízű, akárcsak a hús, vagy az egyéb erdei eredetű magvak. Ezzel lényegében létrejött a kenyér ősi formája: a lepény.
    Ezt a módszert a fejlődés során „korszerűsítették” és felhevített lapos köveken már rendszeresen megsütötték az ellapított kenyérfélét, vagyis a sült kását, a lepényt.
    Természetesen a mai értelemben vett gabonanövények ekkor még nem voltak ismertek, hanem helyette minden olyan növény magvát felhasználták, ami erre alkalmas volt, és helyben megtermett a természetben.
    Egyiptom őslakói az ott honos lótuszvirág magtermését gyűjtögették, őrölték, meggyúrták, és hosszú ideig a Nílus völgyiek tápláléka a lótuszkenyér volt.
    Már 5000 évvel korábbi időkből van bizonyítható nyoma, hogy Kínában, vagy a magas hegyek között elterülő Tibetben megtaláljuk az árpakenyeret. De mint első gabonanövény hamar terjed és nyoma van az egyiptomiaknál, Kis-Ázsiában, Észak Afrikában és a régi rómaiaknál, sőt Amerika őslakosai is fogyasztották.
    Ősi kenyérfajta volt a hűvös-nedves éghajlatú vidékeken a zabkenyér. Ezek nyomait a mai Skóciában, Norvégiában használatként felleljük, főleg a vándorló pásztornépeknél.
    A kenyérgabonák csak a növényi táplálkozás időszakának végén válnak általánossá. A gabona jellegű növények kiválasztását a sumérok végezték el először és itt „őshonos” a mai búzanövény őse is.
    Az életért, a fennmaradásért folyó küzdelem és az emberi találékonyság, valamint a szükség azonban sok mást is létrehozott.
    A rizs, ami még ma is sok százmillió ember mindennapi tápláléka és kenyere, ugyancsak nagyon jelentős volt évezredeken keresztül Kínában, Japánban, Indiában és a szigetvilágban. Ma is nagy küzdelem folyik a mindennapi betevő falatul szolgáló marék rizsért.
    Az emberiség kultúrtörténete a kenyérnek számtalan fajtáját ismeri még, nem csupán a földön termetteket. Egyes népek a fán termett kenyeret is használják, és fogyasztják még ma is.
    Ilyenek: Afrika belsejében élő hatalmas fák, amelyeken 8-9 hónapon keresztül másfél-két kilogrammos súlyú gyümölcsök érnek és ez szolgál kenyérként, ezért hívják a fát kenyérfának.
    Ugyancsak emberek tömeges táplálkozásául szolgál a banánfa 4-5 méter magas és 35-40 kg súlyú banánfürtjei, melyet az afrikai és indiai népek nyersen vagy sütve fogyasztanak.
    A Szahara homoksivatagjaiban és oázisaiban szent faként tisztelik az ott lakók a datolyapálmát, mely augusztus hónapban hozza 200-250 gyümölcsét, ezzel megteremti a sivataglakó arabok kenyerét. Amikor a fák nem teremnek, vagy kevés a hozam, akkor pusztító éhség, vagy nagyfokú alapvető táplálékhiány következik be.
    A mauricia-pálma és a szágó-pálma ugyancsak kenyeret terem, de itt nem a gyümölcsöt eszik, hanem a fabél szolgál táplálékul. A 20-25 éves fákat kivágják, legértékesebb belsejét kiszedik, szeletekre vágva megsütik, vagy vízzel kiáztatják a benne levő rizspor-szerű anyagot: a szágót, ezt összegyúrják s az így kapott „tésztát” egy forrón hevített agyag tányérba teszik, néhány perc alatt átsül, s ez szolgál az indiai népek kedvenc alaptáplálékául: ez a szágólepény. Egyébként napjaink millióinak is tápláléka csak ma már előállítása modern, gépesített, nagyüzemi formában történik.
    De teremhet kenyér bokorban is, vagy netán a föld alatt. Ilyen a brazíliai indiánok különleges eledele is: a manióka. A földből kiszedett gumókat megreszelik, a nedves pépet kipréselik, majd napon megszárítva a kapott lisztből, melynek íze kesernyés, kapják a „beizsü” nevű lepényt.
    Trópusokon szolgál kenyérként a batáta is. (Nálunk ezt édesburgonyaként ismerjük.) A polinéziai szigetlakók számára tömegélelmezésül szolgál a taró mely a Maláj-félsziget nagylevelű mocsári növények földben levő kb. 1 kg-os gumója, melyet pörkölve, vagy főzve fogyasztanak.
    A lepénykenyér, a mai kenyér őse azonban sokáig tartotta egyetlen helyzetét a népek táplálkozásában. Időközben az ősnépek letelepedve lassan kezdtek áttérni a földművelés ősi formáira. Lassan az emberi találékonyság különbséget tudott tenni a növény magvak között, hogy melyik alkalmasabb a tömeges szaporításra elvetés révén és ezeket kezdte elterjeszteni. Így alakultak ki a gabonanövények ősi fajtái. Az emberiség bölcsőjének a helyén a sumér népeknek köszönhetjük ezt a felismerést.
    A mozsárban megtört, vagy egyéb módon őrölt és vízzel kevert gabonamassza a lepénymaradék, a meggyúrt tészta egyszer csak elkezdett duzzadni, dagadni, terjeszkedni. Ezzel a kenyér „életre kelt”, sokasodott, szaporodott. Amíg rá nem jöttek ennek okára, addig az ősemberek csodának, emberfelettinek tartották a kelesztés folyamatát. Ugyancsak a véletlen folytán jöttek rá, hogy egy félretett, megmaradt darab továbbviszi ezt a folyamatot a következő sütésig. Így találták fel a kovásztalan kenyér hosszú uralkodása után a kovászt.
    Hosszú évszázadok teltek el, amíg az emberiség rájött – különösebb laboratóriumi ismeretek nélkül, - tapasztalati alapon az élesztőgombák szerepére, hatására. De ez már a modernnek számító időszak: a mesterséges élesztőgyártás korszaka, mint a kenyérkészítés és történetének egy újabb szakasza.
    (Erdőkertesi Teleház)


    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyér lepény kovász kenyértörténet

    Közvéleménykutatás!!!!!!!

    2007.10.07. 08:47 kenyersutesotthon

    Sziasztok!
    Nagyon örülnék, ha véleményeznétek az eddig itt olvasott dolgokat. Kíváncsi lennék, ki-miért jár vissza az oldalra, és arra is, hogy új látogatóként mi fog meg benneteket.
    Szeretném tudni, kinek mi tetszik, kinek mi hiányzik, miről szeretnétek még bővebben olvasni, tájékozódni. A tartalmak ettől függetlenül is folyamatosan fognak bővülni, de szívesebben koncentrálnék azokra a területekre, amelyekre nagyobb az igény.
    Előre is kösz az őszinteséget!
    Kriszta

    2 komment

    Barna kenyér tökmaggal

    2007.10.06. 15:56 kenyersutesotthon

    Barna kenyér tökmaggal


    Hozzávalók: 40 dkg Graham-liszt 15 dkg finomliszt 10 dkg rozsliszt 5 dkg tökmag 4-4,5 dl langyos víz 2,5 dkg élesztő 1 tk. őrölt kömény 1 mk. koriander 2 lapos tk. só 1 ek. olvasztott vaj pici cukor zsír vagy olaj a sütőforma kikenéséhez. Az élesztőt felfuttatjuk kis tejben, a liszteket öszzekeverjük, majd a lisztkeverék közepébe kis mélyedésbe beleöntjük az élesztős tejet. Lassan elkezdjük összedolgozni a többi hozzávalóval is, majd jó alaposan meggyúrjuk a víz folyamatos hozzáadásával. Atökmag kétharmadát felaprítjuk, de maradjanak benne egész szemek is. A tésztát süthetjük egy, nagyobb cipóként tepsiben, vagy magas falu, tégla alakú egyéb sütőedényben. Forrő sütőbe tesszük, közepes lángon. Ha a sütő pirítaná a kenyerünk tetejét a vége felé, takarjuk le alufóliával. Teljes magvakat tartalmazó kenyeret fűrészfogú késsel szeljük.

    3 komment

    Címkék: kenyérsütés barnakenyér kenyér tökmaggal

    Aszalt-szilvás kenyér

    2007.10.06. 15:55 kenyersutesotthon

    Aszalt szilvás kenyér


    Hozzávalók: 10 dkg magozott aszalt szilva 20 dkg finomliszt 10 dkg rétesliszt 10 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt 3 dkg darált dió 2 ek. durvára vágott dió pár szem porrá tört édes kömény 2 dl víz 1 dl tej 2 dkg élesztő 1 kk. só 2 ek. méz Az aszalt szilvát kb. egy órával korábban beáztatjuk, langyos vízben, hogy teljesen ellepje. Ha megpuhult, lecsorgatjuk, kimagozzuk, majd felaprítjuk. Közben a langyos tejet a mézzel elkeverjük, az élesztőt belemorzsoljuk, felfuttatjuk. A liszteket egy tálban összekeverjük, hozzáadjuk a sót, a darált diót, mogyorót, az édesköményt, az apróra vagdalt aszalt szilvát s végül a futtatott élesztőt. A langyos vizet apránként adagoljuk, miközben elkedjük dagasztani a tésztát. Ha már sima, nem ragacsos a tészta, és kellően rugalmas, letakarjuk, s félrerakjuk kelni. Amikor a duplájára nőtt megint átgyúrjuk, formázzuk, s pl. teflon kuglófsütőbe rakjuk 2/3-ig. Hagyjuk a formában kelni, majd kevés tejjel megkenjük, tetejébe durvára vagdalt diót nyokodunk, s forró sütőbe rakjuk. 10 perc után vegyünk vissza a hőből, s közepes lángon süssük lassan. 40-50 perc alatt kész. Kenyérsütőgépben is elkészíthetjük. A folyamat elején kísérjük figyelemmel, milyen a tészta állaga. Ha lágy, tegyünk hozzá kevés lisztet, ha keményebb, pici vizet adjunk hozzá apránként, miközben a gép folyamatosan kever. A megfelelő állagú tészta a keverőtál alján, középen, egy cipóban helyezkedik el. Ha ujjunkkal megnyomkodjuk, rugalmas. Én a kenyérsütőgépben instant élesztőt használo. A liszt tetejére szórok 1 mk. cukrot, majd erre az instat élesztőt ez is 1 mokkáskanálnyi.

    Szólj hozzá!

    Kis kenyértörténet

    2007.10.06. 15:54 kenyersutesotthon

    A gabonafélék ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb elemei közé tartoznak, azt is mondhatnánk, hogy a kenyérfogyasztás szinte egyidős az emberiséggel. Nem véletlen, hogy számos ókori népnél mítoszok és babonák sora kötődik ehhez a táplálékhoz. A primitív népek földöntúli erőknek tulajdonították, hogy a kezdetleges kemencékben elhelyezett kása szilárd állagú kenyérré változik. A kenyérsütésre szolgáló helyiséget ezért az istenek lakhelyének tekintették.

    A kenyér emellett szerepet játszott a primitív népek temetkezési szokásaiban is, hiszen sok esetben az elhunyt sírjába kenyértésztából gyúrt tárgyakat, állatokat tettek, hogy a túlvilágon semmiben se szenvedjenek hiányt.

    Az emberek már a kelesztés felfedezése előtt is különféle módon fogyasztották a gabonaféléket: az őskorban a gabonamagvakat tüzes kőlapon megpirították, vagy összezúzták és a gabonatörethez vizet adva kásaként fogyasztották, majd feltalálták a hamuban sült kenyeret.

    Egyiptomban fedezték fel, hogy a tésztában egy idő után gáz képződik, ettől megkel, lyukacsos, laza állagú lesz. Innen eredeztethető tehát a kenyér mai formája. Ebben az időszakban a kenyérsütés a férfiak feladata volt, mert úgy tartották, hogy férfierő kell hozzá. A férfi pékek így magas társadalmi elismertségnek örvendtek.

    A kenyérkészítés technológiája a Földközi-tenger keleti partvidékéről jutott el a rómaiakhoz, s általuk terjedt el az egész világon. Már a rómaiak megkülönböztették a kenyér két fajtáját, a fehéret és a barnát. A fehér kenyér hamarosan státuszszimbólummá is vált, mivel a kényesebb, több odafigyelést igénylő búzából készült, s így a gazdagok eledelévé vált. Ezzel szemben a népnek be kellett érnie a rozsból, árpából, tönkölyből, zabból vagy egyéb más gabonából készült barnább, ugyanakkor sokkal egészségesebb kenyérrel.

    Magyarországon a kenyér mind a mai napig a táplálkozásnak nagyon fontos részét képezi. A paraszti kultúrában a kenyérkészítés az asszony dolga volt, holott főként a dagasztás fázisa valóban férfierőt igénylő munka. Ennek ellenére a fiatal lányok már nagyon korán (6-7 évesen) kivették részüket a kenyérdagasztásból. A gazdasszonyok általában 1-2 hetente sütöttek kenyeret 5-8 kg lisztből. A kenyérsütés eszközeit és edényeit csakis erre a célra használták. Készült kenyér búzából, árpából, rozsból, tönkölyből s más egyéb gabonafélékből, mindig a természetföldrajzi körülmények határozták meg az alapanyagot.

    A hengerszékes malom feltalálásával - amit Magyarországon forradalmasítottak a XIX. században - nagy sikértartalmú fehér kenyér előállítása vált lehetővé. Tökéletesítették a gabona feldolgozását, így még mindig teljes értékű lisztet nyertek az őrlés során. Ekkor terjedt el széles körben a savanyú kovász használata, amely a kenyeret ízessé, jól és könnyen szeletelhetővé és nem utolsó sorban tartóssá tette.

    A XX. században azonban a gabona biológiai értéke lecsökkent (ehhez nagymértékben hozzájárult a különböző vegyszerekkel való kezelés is): kisebb lett a gabona sikértartalma, kevesebb nyomelemet tartalmazott, enzimjei kevésbé működtek. Ez tette szükségessé azoknak az adalékanyagoknak az alkalmazását, amelyek a mai kenyerekben megtalálhatóak.

    Egyes népeknél mindmáig készülnek az ősidőkre nagyon emlékeztető lepénykenyerek, gondoljunk csak a zsidók pászkájára, az amerikai indiánok kukoricalepényére vagy az indiai csapátira, purira, amelyek lisztből és vízből készülnek. Ezeket a lepényeket általában szószokhoz fogyasztják, de az indiai étkezési szokásokban fontos szerepet játszanak a különféle fűszeres zöldségekkel töltött lepények is. Tibetben ugyancsak a kovász nélküli kenyereket részesítik előnyben, emellett itt minden ünnepi alkalomnak megvan a maga kenyérfélesége. Az arabok lapos kenyere, a pita ugyancsak a lepénykenyerek közé sorolható. Ezeknek a kenyereknek a szószok mellett fontos kiegészítői a tejtermékek: tej, aludttej, joghurt, kefir. Nemhiába tartják azt az emberek, hogy a gabona- és tejfélék tökéletesen kiegészítik egymást a táplálkozásban.

    A kenyér másik fajtája az élesztővel vagy kovásszal készített kenyér. A kovász természetes kelesztőanyag, lisztből, burgonyából, joghurtból vagy íróból is készülhet. A kenyér készítésénél mindig szükség van indító kovászra, amit a sütés előtt pihentetni kell. Érdekessége, hogy mindig "visszapótolható": a megmaradt kovászhoz csak újabb mennyiségű vizet és lisztet (vagy más olyan anyagot, amiből a kovász készült) kell adnunk.

    Az egyszerű kelesztett kenyér lisztből, vízből és élesztőből készül. Ehhez adják hozzá a különböző adalékanyagokat: állományjavítók, sikérváz-erősítők, térfogatnövelők, habosító és puffasztó anyagok. Mindezek az adalékok hozzájárulnak az egységesebb termék előállításához, szebbé, finomabbá teszik a kenyeret.

    Felmerülhet azonban bennünk a kérdés: miért van szükség adalékanyagokra, amikor a korábbi idők kenyere ezek nélkül is ízletes, tápláló és egészséges volt? A gabona három részből áll: csíra, fehér liszttest és héj. A gabonamag tökéletes tápegész, minden fontos anyag megtalálható benne: fehérje, szénhidrát, vitaminok, ásványi anyagok, olajok, enzimek. A feldolgozás során keletkezett finomliszt azonban szinte teljesen a liszttestből származik, ami csak fehérjéket és szénhidrátot tartalmaz. A többi fontos anyag a héj alatt (cellulóz, élelmi rost, vitaminok), illetve a csírában (cukor, zsír, ásványi anyag) található, és a finomítás során elveszik.

    A teljes kiőrlésű lisztből (mely tartalmazza a héj és a csíra fontos anyagait is) készült kenyér élelmi rostokban gazdag, amelyek elősegítik az emésztést, csökkenthetik a zsír koleszterinszintjét. Található benne B1-vitamin, amely a szénhidrátok anyagcseréjében tölt be fontos szerepet. A pantoténsav hozzájárul a zsírsavak és szénhidrátok lebontásához, az idegrendszer egészséges működéséhez. A teljes kiőrlésű lisztben az ásványi anyagok közül megtalálható a magnézium, amelyre a jól működő fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréhez van szükség, s amely az ideg- és izomműködést is szabályozza. A réz, a mangán, a króm és a szelén pedig olyan fontos nyomelemek, amelyeknek szintén kiemelkedő szerepük van az emberi szervezet működésében.

    Az igazán jó kenyér megfelelő íz- és aromaanyagainak eléréséhez megfelelő hosszúságú technológiai időre van szükség. A jó ízhez emellett hozzájárul a héjon található pörzsanyag is. Nem a nagy térfogat az egyetlen minőségi tényező, amire oda kell figyelnünk a kenyér vásárlásakor, sőt, a teljes kiőrlésű lisztből készült, rostanyagokban gazdag termékek kisebbek, tömörebbek.

    A fentebb leírtak mind azt bizonyítják, hogy mindennapi kenyerünk valóban az egyik legfontosabb táplálékunk, nemhiába nevezik máig is egyes területeken a gabonát életnek. A kenyér táplálkozásban betöltött fontos szerepére utal emellett az a számos szólás is, amelyet nap mint nap használunk: kenyérre lehet kenni, megette kenyere javát, kenyeres pajtás, kenyéradó gazda. S a keresztény-zsidó kultúrkörben arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Krisztus által a kenyér nem csak testi, hanem egyben lelki táplálékunkká is vált.

    Bármennyire változnak is tehát táplálkozási szokásaink, a kenyér fontos szerepéről nem szabad megfeledkeznünk. Hiszen ez a táplálék a legfontosabb szénhidrát forrásunk, emellett olcsó, könnyen hozzáférhető és ízletes is. Lényeges azonban, hogy milyen kenyeret fogyasztunk, ezért a vásárláskor érdemes odafigyelni a megfelelő kenyér kiválasztására.
    (gourmandnet)

    Szólj hozzá!

    Sajtos kenyérkék

    2007.10.06. 07:27 kenyersutesotthon

    Sajtos kenyérkék
    Kategória:Kenyerek, péksütemények
    Hozzávalók:2 tojás
    10 dkg kefalotiri
    10 dkg feta sajt
    egy késhegynyi bors
    szerecsendió
    feketekenyér-szeletek
    olaj a sütéshez
    Elkészítés:A tojások sárgáját elkeverjük a kétféle reszelt sajttal, fűszerezzük, és hozzáadjuk a tojások habbá vert fehérjét. A vékonyra szelt kenyérből kis háromszögeket vágunk, kávéskanállal sajthalmokat teszünk rá, és egy kevés forró olajba rakjuk úgy, hogy a kenyérszelet legyen alul. melegen fogyasztjuk, és fejes salátát adunk hozzá.

    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyér kenyérke sajtos kenyérke

    Tönkölybúza kenyér

    2007.10.06. 07:25 kenyersutesotthon

    Thönkölybúza kenyér
    Kategória:Kenyerek, péksütemények
    Hozzávalók:40 dkg tönkölybúza liszt/fehér/
    10 dkg teljes őrlésű rozsliszt
    10 dkg zabpehelyliszt
    2 púpozott evőkanál zabkorpa
    3.5 dl víz
    4 teáskanál/ csapott/ só
    2 teáskanál cukor
    1.5 evőkanál étolaj
    2 teáskanál porélesztő/dr.Oetker vált be leginkább/
    1/2 citrom leve/ez kb.2 evőkanál/
    1 közepes főtt burgonya a levével együtt
    szezámmag
    Elkészítés:Egy burgonyát lereszelek almareszelőn,1 kávéskanál sóval,2 dl vízben megfőzöm.Hagyom kicsit hűlni.
    A kelesztőtálba először a folyadék kerül.A 3.5 dl.mennyiségű vízbe beszámítom a burgonyát a levével is.
    Ebbe kerül még a maradék só, a cukor,étolaj,citromlé.
    Beleszórom az összekevert 3 féle lisztet a korpával,de előtte mindenképpen átszitálom.A tetejébe mélyedést csinálok, ebbe szórom az élesztőt,majd liszttel betakargatom.Jól összegyúrom .
    Ha túl lágy, akkor pedig ugyanígy lisztet szórjunk rá,kb.1 kanállal.
    Ismét elkezdjük dagasztani,1-2 órát pihentetem,megkenem a tetejét tojással,ezután meg szoktam szórni alaposan szezámmaggal,ilyenkor szépen megpirul a teteje.
    Fórró sütőben 5 percig max. fokozaton sütöm,aztán takaréklángon 50-60 percet.

    Szólj hozzá!

    Címkék: kenyér kenyérsütés tönkölybúza kenyér egészséges kenyér

    Gépi foszlós kalács

    2007.10.06. 07:22 kenyersutesotthon

    Gépi foszlóskalács
    Kategória:Kenyerek, péksütemények
    Hozzávalók:40 dkg finomliszt
    10 dkg rétesliszt
    5 dkg vaj 270 ml tej
    csipet só
    min. 10 dkg cukor(lehet édesebbre)
    12gramm FRISS élesztő
    ízesítésnek:2ek kakaó,vagy darált dió,vagy 2 cs vaníliás cukor,vagy kemény darabolt csoki
    Elkészítés:a hozzávalókat betöltöd a gépbe,normál programon kisütöd
    Elkészítési idő:200 perc

    1 komment

    Címkék: kalács foszlós kalács kalácssütés gépi kalácssütés

    Éjszakai lángos

    2007.10.06. 07:21 kenyersutesotthon

    Éjszakai lángos
    Kategória:Kenyerek, péksütemények
    Hozzávalók:1 kg liszt
    1 élesztő
    1 kis tejföl
    1 tojás
    1 kanál só
    1/2 liter tej
    + olaj
    Elkészítés:A 6 hozzávalót összekeverjük. Nem kell nagyon eldolgozni.Kiolajozunk egy tiszta szemeteszsákot, beleöntjük a masszát, és éjszakára betesszük a hűtő alsó dobozába.
    Reggel lisztes kézzel diónyi gombócokat formálunk. Kilapítjuk a gombócokat, olajban kisütjük.Lehet enni, sajttal, tejföllel, de lekvárral és nutellával is.
    Kiadós.
    Tanácsok:Én az olajban gyakran megfordítom, hogy lehetőleg sima legyen mind a két oldala.
    Jó étvágyat hozzá!

    Szólj hozzá!

    Címkék: lángos péksütemény éjszakai lángos

    Simit-kenyérke

    2007.10.05. 17:58 kenyersutesotthon

    Hozzávalók:

    100 ml. víz,

    100 ml.  tej,

    100 ml.  olaj

    1 tk só

    1 tk cukor (lehet 2 is!

    Ettől a simit még nem lesz édes.)

    30 g élesztő

    400 g kenyérliszt

    100 g graham liszt

    Kenyérsütő géppel bedagasztottam, majd a kelesztés előtt a tésztát kivettem a gépből.

    Szalámi alakúra formáztam s 10 vastagabb szeletre felszeleteltem.

    A szeleteket kézzel kissé szétnyomtam, de ügyeltem, hogy kerek formájúak maradjanak, majd a közepüket egy kisebb átmérőjű pohárral kilyukasztottam. A maradékokból még 2 tésztát formáztam.

    1 tojás fehérjét 1 kanál vízzel kemény habbá vertem, ebben a karikákat először megforgattam, utána pedig 1 tányérka szezámmagban és a 12 karikát 2 tepsibe tettem, több mint a duplájára kelesztettem.

    A sütőt 180 fokra felmelegítettem és légkeveréssel a 2 tepsit egyszerre 20 perc alatt megsütöttem. (Félidőben, tehát 10 perc után a tepsiket megcseréltem úgy, hogy az alsó állásban lévőt a felsőbe tettem, a felsőben lévőt pedig alulra, hogy a simitek alja és teteje egyformára süljön.)

    Szólj hozzá!

    Fűszeres kenyér

    2007.10.05. 09:18 kenyersutesotthon

    Fűszeres kenyér

    Hozzávalók:
  • 4 dkg élesztő
  • 1 dl langyos víz
  • 1/2 teáskanál cukor
  • 50 dkg liszt
  • 2 kis fej lila hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1/2 csomó kapor
  • 1/2 csokor petrezselyem
  • 1 szál rozmaring
  • 5 dkg  margarin
  • 2 tojás
  • 1/2 teáskanál só
  • 1/2 teáskanál őrölt szerecsendió

  • Előkészítés: Az élesztőt kevés langyos vízzel elkeverjük, hozzáadjuk a cukrot, kevés lisztet és langyos helyen kb. 20 percig kelesztjük. A hagymát, fokhagymát megtisztítjuk, és apróra összevágjuk. A kaprot, petrezselymet, rozmaringot megmossuk, apróra vágjuk.
    Elkészítés: A margarint felolvasztjuk, és habosra keverjük a két tojással, a petrezselyemmel, a kaporral, a rozmaringgal és a szerecsendióval. A maradék lisztet nagy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a megkelt élesztőt, a fűszeres margarint, a hagymát, a fokhagymát, a sót, és a maradék langyos vízzel simára dagasztjuk. Konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen kb. 20 percig kelesztjük. Egy hosszúkás sütőformát kikenünk margarinnal, és beszórjuk liszttel. Átgyúrjuk a tésztát, a formába tesszük, és ismét állni hagyjuk kb. 15 percig. A sütőt 220 fokra (gázsütő 4. fokozat) előmelegítjük. A tészta tetejét megkenjük vízzel, és éles késsel pár helyen keresztben bevágjuk. Szezámmaggal és lenmaggal díszíthetjük. A sütőben kb. 40 percig sütjük. Amikor a sütőből kivesszük, rácsra borítjuk, megkenjük a forró kenyeret vízzel, hogy ropogós legyen a héja.

    Szólj hozzá!

    Kenyér vagy pizzatészta

    2007.10.05. 09:17 kenyersutesotthon

    Kenyér- vagy pizzatészta (alaprecept)
    Hozzávalók:
  • 3 dkg élesztő
  • 5 dl langyos víz
  • 50 dkg grízliszt
  • 50 dkg sütésálló liszt vagy sima liszt
  • 3 dkg só
  • 3 dkg méz vagy cukor

  • Elkészítés: A lisztet és a sót elkeverjük, köralakban elhelyezzük, közepébe egy mélyedést készítünk, ebbe öntjük a felfutatott élesztőt, majd a vizet, és egy villával körkörös mozdulatokkal a lisztet belekeverjük az élesztős vízbe. Jól átdolgozzuk, és kb. 40 percig kelni hagyjuk meleg, kissé nyirkos helyen. Ezután pizzaalapnak vagy kenyérnek tetszés szerint formázzuk, megsütjük.

    Szólj hozzá!

    süti beállítások módosítása